A téglagyártó iparban napjainkban a legszélesebb körben elterjedt kemencetípus az alagútkemence. Az alagútkemence koncepcióját először a franciák javasolták és tervezték, bár soha nem épült meg. Az első, kifejezetten téglagyártásra tervezett alagútkemencét egy német mérnök alkotta meg 1877-ben, aki szabadalmat is nyújtott be rá. Az alagútkemencék széles körű elterjedésével számos újítás jelent meg. A belső háló szélessége alapján kis keresztmetszetű (≤2,8 méter), közepes keresztmetszetű (3–4 méter) és nagy keresztmetszetű (≥4,6 méter) kemencékre oszthatók. Kemencé típus szerint mikrodóm típusú, lapos mennyezetű és gyűrű alakú mozgó típusú kemencék vannak. Működési mód szerint görgős és szállítókemencék. Nyomólapos kemencék. A felhasznált tüzelőanyag típusa alapján: vannak szénnel működők (a leggyakoribb), gázzal vagy földgázzal működők (nem tűzálló téglák és sima falú téglák égetésére, elsősorban a csúcsminőségű téglákhoz), nehézolajjal vagy vegyes energiaforrásokkal működők, valamint biomassza tüzelőanyaggal működők stb. Összefoglalva: minden olyan alagút típusú kemence, amely ellenáramú konfigurációban működik, hosszában előmelegítő, szinterelő és hűtő szakaszokra van osztva, és amelyben a termékek a gázáramlással ellentétes irányban mozognak, alagútkemencének minősül.
Az alagútkemencéket széles körben használják hőtechnikai kemencékként építőtéglák, tűzálló téglák, kerámialapok és kerámiák égetésére. Az utóbbi években az alagútkemencéket víztisztító szerek és lítium akkumulátorok alapanyagainak égetésére is használják. Az alagútkemencék széles körben alkalmazhatók, és sokféle típusban kaphatók, mindegyiknek megvannak a saját jellemzői. Ma az építőtéglák égetésére használt keresztmetszetű alagútkemencére fogunk összpontosítani.
1. Alapelv: Mivel a kemence forró, az alagútkemencének természetesen szüksége van hőforrásra. Bármely éghető anyag, amely hőt termel, felhasználható az alagútkemence tüzelőanyagaként (a különböző tüzelőanyagok a helyi konstrukciókban eltéréseket eredményezhetnek). A tüzelőanyag a kemence égéskamrájában ég el, magas hőmérsékletű füstgázt termelve. A ventilátor hatására a magas hőmérsékletű gázáram az égetett termékekkel ellentétes irányban mozog. A hő átkerül a kemencekocsin lévő téglagyártmányokra, amelyek lassan a síneken haladnak a kemencébe. A kemencekocsin lévő téglák is tovább melegszenek. Az égéskamra előtti szakasz az előmelegítő zóna (körülbelül a tizedik kocsipozíció előtt). A téglagyártmányokat fokozatosan melegítik és melegítik fel az előmelegítő zónában, eltávolítva a nedvességet és a szerves anyagokat. Ahogy a kemencekocsi belép a szinterelési zónába, a téglák az üzemanyag elégetése során felszabaduló hő felhasználásával elérik maximális égetési hőmérsékletüket (850°C agyagtéglák és 1050°C palatéglák esetén), fizikai és kémiai változásokon mennek keresztül, sűrű szerkezetet képezve. Ez a szakasz a kemence égetési zónája (egyben a magas hőmérsékletű zónája), amely körülbelül a 12. és 22. pozíció között helyezkedik el. Miután áthaladtak az égetési zónán, a téglák egy bizonyos ideig szigetelésen esnek át, mielőtt belépnének a hűtőzónába. A hűtőzónában a kiégetett termékek nagy mennyiségű hideg levegővel érintkeznek, amely a kemence kimenetén keresztül jut be, fokozatosan lehűlnek, mielőtt kilépnének a kemencéből, így befejeződik a teljes égetési folyamat.
II. Építés: Az alagútkemencék hőtechnikai kemencék. Széles hőmérsékleti tartománnyal rendelkeznek, és magas szerkezeti követelményeket támasztanak a kemencetesttel szemben. (1) Alapozás előkészítése: Törmelékmentesítés az építési területről, és három közművezeték, valamint egy sík felület biztosítása. Víz-, elektromos- és sík talajfelület biztosítása. A lejtésnek meg kell felelnie a vízelvezetési követelményeknek. Az alapozás teherbírása 150 kN/m² legyen. Puha talajrétegek esetén a pótlási módszert kell alkalmazni (kőfalazat vagy tömörített mész-föld keverék). Az alapozás után vasbeton alapozást kell alkalmazni a kemence alapozásaként. A szilárd alap biztosítja a teherbírást és a kemence stabilitását. (2) A kemence szerkezete A magas hőmérsékletű zónákban a kemence belső falait tűzálló téglából kell építeni. A külső falak hagyományos téglákból készülhetnek, a téglák között szigetelőanyaggal (kőzetgyapot, alumínium-szilikát szálas paplanok stb.) a hőveszteség csökkentése érdekében. A belső falvastagság 500 mm, a külső falvastagság pedig 370 mm. A tágulási hézagokat a tervezési követelményeknek megfelelően kell hagyni. A falazatnak teljes habarcsfugákkal kell rendelkeznie, a tűzálló téglákat lépcsőzetes hézagokban (habarcsfugák ≤ 3 mm), a közönséges téglákat pedig 8–10 mm-es habarcsfugákkal kell fektetni. A szigetelőanyagokat egyenletesen kell elosztani, teljesen csomagolni és tömíteni, hogy megakadályozzák a víz behatolását. (3) Kemence alja A kemence aljának sík felületnek kell lennie a kemencekocsi mozgásához. A nedvességálló rétegnek megfelelő teherbírással és hőszigetelő tulajdonságokkal kell rendelkeznie, miközben a kemencekocsi a síneken mozog. Egy 3,6 méter keresztmetszeti szélességű alagútkemencében minden kocsi körülbelül 6000 nedves téglát tud berakodni. A kemencekocsi önsúlyát is beleértve a teljes terhelés körülbelül 20 tonna, és a teljes kemencepályának egyetlen kocsi több mint 600 tonna súlyát kell elbírnia. Ezért a sínfektetést nem szabad gondatlanul végezni. (4) A kemencetetőnek jellemzően két típusa van: enyhén ívelt és lapos. Az ívelt tető hagyományos falazási módszer, míg a lapostetőnél tűzálló önthető anyagot vagy könnyű tűzálló téglákat használnak a mennyezethez. Manapság sokan szilícium-alumínium szálas mennyezeti blokkokat használnak. A felhasznált anyagtól függetlenül biztosítania kell a tűzálló hőmérsékletet és a tömítést, és a tervezési követelményeknek megfelelően megfelelő helyeken megfigyelőnyílásokat kell beépíteni. Szénadagoló lyukak, légcsatorna-nyílások stb. (5) Égésrendszer: a. A fa és szén égetésű alagútkemencék nem rendelkeznek égéskamrákkal a kemence magas hőmérsékletű zónájában, amelyeket tűzálló téglákból építenek, és tüzelőanyag-adagoló és hamukivezető nyílásokkal rendelkeznek. b. A belső égésű téglatechnológia elterjedésével a különálló égéskamrákra már nincs szükség, mivel a téglák megtartják a hőt. Ha nem áll rendelkezésre elegendő hő, további tüzelőanyagot lehet betáplálni a kemence tetején található szénadagoló lyukakon keresztül. c. A földgázt, széngázt, cseppfolyósított propángázt stb. égető kemencékben a kemence oldalán vagy a tetején gázégők találhatók (a tüzelőanyag típusától függően), az égők ésszerűen és egyenletesen elosztva, hogy megkönnyítsék a kemencén belüli hőmérséklet-szabályozást. (6) Szellőztetőrendszer: a. Ventilátorok: beleértve a befúvó ventilátorokat, elszívó ventilátorokat, páramentesítő ventilátorokat és kiegyenlítő ventilátorokat. Hűtőventilátorok. Minden ventilátor más helyen található, és más funkciót lát el. A befúvó ventilátor levegőt juttat az égéstérbe, hogy elegendő oxigént biztosítson az égéshez, az elszívó ventilátor eltávolítja a füstgázokat a kemencéből, hogy bizonyos negatív nyomást tartson fenn a kemencében, és biztosítsa a füstgázok zavartalan áramlását, a páramentesítő ventilátor pedig eltávolítja a nedves levegőt a nedves téglagyárból a kemencén kívül. b. Légcsatornák: Ezek füstcsatornákra és légcsatornákra oszthatók. A füstcsatornák elsősorban a füstgázokat és a nedves levegőt távolítják el a kemencéből. A légcsatornák falazott és csővezetékes kivitelben kaphatók, és az oxigén égészónába juttatásáért felelősek. c. Légcsappantyúk: A légcsatornákra szerelve szabályozzák a légáramlást és a kemencenyomást. A légcsappantyúk nyílásméretének beállításával szabályozható a hőmérséklet-eloszlás és a láng helyzete a kemencében. (7) Működési rendszer: a. Kemencekocsi: A kemencekocsi mozgatható kemencealjjal rendelkezik, alagútszerű szerkezettel. A téglagyár lassan mozog a kemencekocsin, áthaladva az előmelegítő zónán, a szinterező zónán, a szigetelő zónán és a hűtő zónán. A kemencekocsi acélszerkezetből készül, méreteit a kemence belsejében lévő nettó szélesség határozza meg, és biztosítja a tömítést. b. Átadókocsi: A kemence szájánál az átadókocsi áthelyezi a kemencekocsit. A kemencekocsi ezután a tárolózónába, majd a szárítózónába, végül a szinterezőzónába kerül, a késztermékek pedig a kirakodózónába kerülnek. c. A vontatógépek közé tartoznak a lánctalpas vontatógépek, a hidraulikus emelőgépek, a lépcsős gépek és a kemence szájánál lévő vontatógépek. Különböző helyeken elhelyezett különféle eszközök segítségével a kemencekocsit a síneken húzzák, így olyan műveleteket hajtanak végre, mint a téglatárolás, szárítás, szinterezés, kirakodás és csomagolás. (8) Hőmérséklet-szabályozó rendszer: A hőmérséklet-érzékelés magában foglalja a hőelemes hőmérséklet-érzékelők telepítését a kemence különböző pontjain, hogy valós időben figyeljék a kemence hőmérsékletét. A hőmérséklet-jelek a vezérlőhelyiségbe kerülnek, ahol a kezelők a hőmérsékleti adatok alapján állítják be a beszívott levegő mennyiségét és az égési értéket. A nyomásellenőrzés magában foglalja a nyomásérzékelők telepítését a kemence tetejére, a kemence végébe és a kemence kritikus pontjaira, hogy valós időben figyeljék a kemencenyomás változásait. A szellőzőrendszerben lévő légcsillapítók beállításával a kemencenyomás stabil szinten tartható.
III. Működés: Miután az alagútkemence fő testét és annak配套Miután a berendezéseket telepítették, itt az ideje felkészülni a gyújtási műveletre és a normál használatra. Az alagútkemence üzemeltetése nem olyan egyszerű, mint egy villanykörte cseréje vagy egy kapcsoló felkapcsolása; az alagútkemence sikeres beindítása tudományos szakértelmet igényel. A szigorú ellenőrzés, a tapasztalatok átadása és a több szempont közötti koordináció mind kulcsfontosságú. A részletes üzemeltetési eljárásokat és a felmerülő problémák megoldásait később tárgyaljuk. Egyelőre röviden ismertessük az alagútkemence működési módszereit és folyamatait: „Ellenőrzés: Először is ellenőrizzük a kemencetestet repedések szempontjából. Ellenőrizzük, hogy a tágulási hézagok tömítései tömörek-e. Nyomkodjunk meg néhány üres kemencekocsit néhányszor, hogy ellenőrizzük, a pálya, a felső kocsi, az átrakókocsi és az egyéb kezelőberendezések megfelelően működnek-e. Földgázt vagy széngázt üzemanyagként használó kemencék esetén először gyújtsuk meg a lángot, hogy megbizonyosodjunk a normál égésről. Ellenőrizzük, hogy az összes ventilátor megfelelően működik-e. A kemencében történő szárítási módszerek a használt üzemanyag típusától függően változnak. A cél azonban következetes: a kemence szerkezetében az építés során visszatartott nedvesség lassú eltávolítása szárítás révén, megakadályozva a kemencetest hirtelen felmelegedését és repedését. a. Alacsony hőmérsékletű szakasz (0–200 °C): Szárítás alacsony hőmérsékleten egy vagy két napig, óránként ≤10 °C hőmérséklet-emelkedési sebességgel. b. Közepes hőmérsékletű szakasz (200–600 °C): Hőmérséklet-emelkedési sebesség 10–15 °C óránként, és két napig sütjük. c. Magas hőmérsékletű szakasz (600 °C és felette): a hőmérsékletet a normál ütemben növeljük… 20°C óránként, amíg el nem éri az égetési hőmérsékletet, és tartsa ezt az értéket egy napig. Az égetési folyamat során folyamatosan figyelje a kemence testének tágulását, és rendszeresen távolítsa el a nedvességet. (3) Gyújtás: A földgáz vagy a széngáz használata egyszerű. Ma szenet, fát stb. fogunk használni. (3) Példaként először építsen egy kemencekocsit a könnyű begyújtás érdekében: helyezzen tűzifát, szenet és más gyúlékony anyagokat a kemencekocsira. Először aktiválja a ventilátort, hogy negatív nyomást hozzon létre a kemence belsejében, a lángot a téglagyártmányok felé irányítva. Használjon tűzgyújtó rudat. Gyújtsa meg a fát és a szenet, és fokozatosan növelje a hőmérsékletet a légáramlás és a nyomás beállításával, amíg a téglagyártmányok el nem érik az égetési hőmérsékletet. Miután a téglagyártmányok elérték az égetési hőmérsékletet, kezdje el az új kocsikat a kemencébe elölről betáplálni, és lassan mozgassa őket a szinterező zóna felé. Tolja előre a kemencekocsit és a kemencekocsit a teljes begyújtás érdekében. Az újonnan meggyújtott alagútkemence hőmérsékletét folyamatosan figyelni kell, hogy az égetési folyamat a tervezett hőmérsékleti görbe szerint fejeződjön be. ④) Gyártási műveletek: Téglaelrendezés: Rendezze el a téglákat a A kemencekocsit a tervezési követelményeknek megfelelően kell beállítani, biztosítva a téglák között megfelelő réseket és légcsatornákat a füstgázok zavartalan áramlásának elősegítése érdekében. Paraméterbeállítások: Határozza meg a hőmérsékletet, a légnyomást, a légáramlást és a kemencekocsi haladási sebességét. A gyártási műveletek során ezeket a paramétereket a késztermékek magas minőségének biztosítása érdekében állítják be és optimalizálják. Működési eljárások: Az alagútkemence működése során minden munkaállomáson folyamatosan ellenőrizni kell a hőmérsékletet, a nyomást és a füstgázparamétereket. Az előmelegítő zónát lassan kell melegíteni (kb. 50–80% méterenként) a tégla repedésének megelőzése érdekében. Az égetési zónának magas és állandó hőmérsékletet kell fenntartania, ≤±10°C hőmérsékletkülönbséggel, hogy a téglák teljesen kiégjenek. A hűtőzóna hulladékhő-visszanyeréses kialakítást (energiatakarékos és kibocsátáscsökkentő) alkalmazhat a hőenergia átvitelére a szárítózónába a tégla szárítása érdekében. Ezenkívül a kemencekocsit a tervezési követelményeknek megfelelően egyenletesen kell előrehaladni. A termékminőség biztosítása érdekében a légnyomást és a légáramlást a tervezési hőmérsékleti görbe alapján kell beállítani. Tartsa fenn a stabil kemencenyomást (enyhe, 10–20 Pa pozitív nyomás az égetési zónában és -10 és -50 Pa közötti negatív nyomás az előmelegítő zónában) a ... alapján. monitorozási adatok alapján. Kemencekijárat: Amikor a kemencekocsi eléri az alagútkemence kijáratát, a téglagyártmányok befejezték az égetést és megfelelő hőmérsékletre hűltek. A kész téglákat szállító kemencekocsi ezután kezelőberendezések segítségével a kirakodó területre szállítható, ellenőrizhető és kirakodható az alagútkemence égetési folyamatának befejezéséhez. Az üres kemencekocsi ezután visszatér a téglarakó pozícióba a műhelyben. A folyamatot ezután megismétlik a következő rakásolási és égetési ciklusban.
A téglaégető alagútkemence feltalálása óta számos szerkezeti optimalizáláson és technológiai újításon esett át, fokozatosan javítva a környezetvédelmi szabványokat és az automatizálási szinteket. A jövőben az intelligencia, a nagyobb környezetbarátság és az erőforrás-újrahasznosítás fogja uralni a technológiai irányokat, a tégla- és cserépipart a csúcskategóriás gyártás felé terelve.
Közzététel ideje: 2025. június 12.